1. A halmazok jelölésére kis betűket használunk.
___________
2. Halmazokat, ha az elemei felsorolásával adjuk meg,
akkor az elemeket kapcsos zárójelek közé kell tenni
és az elemeket pontosvesszővel kell elválasztani.
___________
3. A halmazok esetén minden elem többször is szerepelhet.
___________
4. A halmazelemek felsorolásánál a sorrend nem számít.
___________
5. Van olyan halmaz, amelynek egyetlen eleme sincs.
___________
6. Az alaphalmaz a lehető legbővebb halmaz.
___________
7. A halmazok jelölésére szolgáló Venn-diagram (halmazábra) alakja minden esetben
kör, vagy ellipszis.
___________
8. Ha az A halmaz tartalmazza a B halmaz minden elemét,
akkor azt mondjuk, hogy az A halmaz részhalmaza a B-nek.
___________
9. Ha az A részhalmaza B-nek és B is részhalmaza A-nak,
akkor a két halmaz egyenlő.
___________
10. A diszjunkt szó azt jelenti, hogy a két halmaznak nincs közös eleme.
___________
11. A metszet B-t AUB-vel jelöljük.
___________
12. A unió B-be beletartozik az A metszet B és a két különbség (A\B, B\A) is.
___________
13. A\B azonos a B\A-val.
___________
14. A számhalmazok betűjelei bővülő sorrendben: N, Z, Q, R.
___________
15. A számegyenes pontjai a racionális számoknak felelnek meg.
___________
16. A számegyenes szakaszai a végpontok nélkül zárt intervallumot alkotnak.
___________
17. Két nyitott intervallum uniója is nyitott intervallum.
___________
18. A számhalmazok számossága csak végtelen lehet.
___________
19. A számosságos feladatok halmazábráját általában
középről kezdjük (metszettől) kitölteni,
a halmozódásokat kivonással vesszük figyelembe.
___________
20. A halmazelméletre épül az egész matematika.
___________
